Design

A világszerte népszerű, több millió felhasználóval bíró online játék már számtalan kezdeményezés bölcsője volt. Sorra költöztek be a különböző médiumok, a design- és IT-cégek, sőt még valóságshow-t is rendeztek már a virtuális világban. Most építészeti pályázatot írtak ki, melynek célja, hogy felfedezzék a játék nyújtotta építészeti és design lehetőségeket. A Second Life, vagyis második élet nevű játék közel ötmillió ember találkozó- és játszótere. A program lényege, hogy bárki szabadon mozoghat a virtuális világban, sőt szabadon alakíthatja azt. Ehhez mindössze némi készpénzre és kreativitásra van szükség. A játék világában használatos úgynevezett lindendollárt vásárolhatjuk valós devizáért is, de a játék során is van alakom pénzt keresni, különböző tárgyak használatával, illetve kereskedelmével.

A játékban rejlő üzleti lehetőségekre nemcsak az egyedi felhasználók ugrottak rá. A világcégek közül elsőként a brit Reuters hírügynökség nyitott irodát a Second Life-ban, sőt állandó tudósítót is küldött a pixelemberek közé. A médiumok mellett IT-cégek is remek lehetőséget láttak a virtuális világban: az IBM például színházat, köré pedig komplett kulturközpontot épített.

A határtalan szabadság megtestesítője azonban kiváló terep a design-cégeknek is. A Philips Design ügyfélirodát és virtuális bemutatótermet is telepített. Céljuk, hogy az online bolyongó milliók segítségével felmérjék, melyik kitalált termékek lehet sikeres a való világban is. A közvélemény-kutatás mellett ifjú tervezőknek is megadják a lehetőséget, hogy bemutassák saját ötleteiket.

Vannak azonban, akik még ennél is többet látnak ebben a milliókat vonzó virtuális világban. A pixelekből álló, számítógépek által megjelenített világnak saját élete, evolúciója van: emberek találkoznak, ismerkednek, üzletelnek, játszanak, kaszinóznak, koncertre, moziba, vagy színházba mennek, illetve bárhogy máshogy szórakoznak, miközben folyamatosan alakítják környezetüket.

Ebben a valós személyek, illetve személyiségjegyek nélküli világban sokkal nagyobb jelentőséget kap az avatarok, vagyis a játékosokat jelölő karakterek képe, és az épített környezet megjelenése. Ugyanis az így megjelenő szimbólumok fejezik ki egy-egy játékos személyiségét, ezek a jegyek tükrözik a pixel-fugurák mögött álló emberek ízlését, érdeklődését, de akár világképét is.

A Second Life világa most ahhoz hasonlít, ahogy Robert Venturi formatervező leírta a 70-es évek amerikai üzleti városok megjelenését. Ebben az időszakban kaptak önálló, a cégekre jellemző „arcot” a gigantikus jelképpé váló székházak – ekkortól beszélhetünk a vállaltokra jellemző sajátos arculatról és az arculattervezésről.

Mi történik most a Second Life-ban? A játékosok pixelről pixelre felépítik saját arculatukat, melybe beletartozik az avatar formája, fajtája, haja, szemszíne, bőrszíne, ruhája és egyéb kiegészítői, de ugyanúgy bele tartozik az illető otthona:lakása, háza, palotája, kalyibája, kertje vagy bármije, amit a játék során magáénak tudhat.

A karaktert és környezetét beborító felületek olyan sajátos jegyek, melyek egyedi jelekké válnak. Ezek a jelek, ezek az álarcok pedig egy saját, új nyelvet alakítanak ki. Az újfajta kommunikációs kódrendszer kialakulása hatással van az építészet és a design „nyelvezetére”, kifejező eszköztárára, hiszen a virtuális jelek mögött valódi emberek állnak, akik létező helyeken laknak.

Ennek az új nyelvezetnek a jelentősége abban rejlik, hogy míg régebben a videojátékok a világ leképeződési voltak, mára önálló világgá alakultak, és ez leképeződik a virtuális és valós épített környezetben. A külömbség az, hogy míg a valóságban a megvalósult utópia csak kis szerepet kap, addig a számítógépprogramokban főszereplő.

A Second Life építőanyaga a pixel és fantázia. És bár vannak technikai korlátok, mindenkinek látnia kell azt az esztétikai és kulturális fejlődést, ami jelenleg is zajlik a virtuális világban. Hogy ennek mi lesz a vége? Hogy milyen hatással lesz a valódi világra és a valóságos környezetre? Többek között ezekre a kérdésekre is választ is keres az építészeti pályázat.

A német építész, Stephan Doesinger fejéből kipattant pályázaton öt kategóriában indulhatnak a versenyzők: magánház; cégközpont és virtuális bolt; felhőkarcoló; tájformálás; freestyle és speciális tervek. Az említett kategóriák győztesei mellett két különdíjat is osztanak: egyik a nemzetközi zsűri fődíja, másik pedig a Second Life közössége által adományozott díj lesz.

A beérkezett műveket az ausztriai Linzben, a szeptember 5. és 11. között megrendezendő Ars Electronica fesztiválon bírálják el, a győzteseket pedig az UNESCO Világörökségi központjában, a németországi Essenben jelentik be, hatalmas bulival és kiállítással körítve.

A pályázat teljesen ingyenes, a részvételi lapokat a www.sl-award.com oldalról lehet letölteni.

A pályázat beküldésének határideje: 2007. szeptember 1.