Építészet

Egy ház kétdimenziós tervrajzok alapján készül, a modellezés mégis az építészeti tervezés elengedhetetlen lépése. Egyfelől folyamatos visszaigazolás az építésznek, másfelől folyamatos kommunikáció kifelé, a megrendelőnek, akitől nem várható el, hogy műszaki rajzok alapján maga elé képzeljen egy házat. De vigyázzunk, a modellek és látványtervek néha csalnak!

Az építészeti tervezés folyamata a leképezés folyamata. Léteznek skiccek, amelyek az építész első gondolatfoszlányait képezik le. Léteznek tervrajzok, kiviteli és engedélyeztetési tervek, amelyek alapján a kivitelező meg tudja építeni a házat, valamint léteznek modellek és látványtervek. Mindegyik leképzés absztrahál, torzít, ez megkerülhetetlen. Semmi sem ábrázolhatja élethűen azt a házat, ami majd egyszer állni fog, így ez nem is lehet törekvés. A feladat: olyan nézőpontokat találni, a torzításnak olyan módozatait megkeresni, amelyek minél hűebben mutathatják be egy ház működését, viselkedését, a benne lakó emberekhez, vagy akár a környezethez való viszonyát.

Mint minden mást, a modellezést és a látványtervek világát is módosította a technika. A számítógéppel segített tervezés majd, napjainkban már csak a számítógéppel való tervezés, ha nem is teljes mértékben, de száműzte a kézzel szerkesztett perspektívákat, valamint vágott, ragasztott modelleket. Bár az építészeti tervezés folyamataként még mindig elengedhetetlen a kézbe vehető, forgatható modellek készítése, a megrendelővel való kommunikációt teljes mértékben a háromdimenziós látványtervek uralják. Ez érthető is, a háromdimenziós számítógépes modellezésnek köszönhetően felszakadtak olyan gátak, amelyek eddig megkötötték az építészek kezét, és amelyek felszakadásának köszönhetően megnyílt az út a mai sztárépítészet formaközpontú csepp, blob és folyékony építészetének. Ezeket a formákat a valóságban modellezni nehéz és költséges, ellenben egy háromdimenziós digitális nézet csak pár kattintás lehet.

A számítógéppel készült látványtervek realisztikusak, vagy annak mutatják magukat, de zsúfolásig vannak tömve megannyi kisebb, és mint látni fogjuk, nagyobb csúsztatásokkal, amelynek köszönhetően a végtermék szebb, jobb, gusztusosabb. Ez nem vethető az építészeink szemére, az építész is elad, amit egy pályázati bizottság, egy tervtanács vagy maga a megrendelő, de végső soron valaki megvesz. És mint minden terméket, az építészeti tervet is menedzselni kell, aki ezt nem teszi, hátrányból indul a reklámok között felnőtt és azok metodikájához szokott társadalomban.

Hát akkor kedves Hölgyeim és Uraim! Merüljünk el az építészeti látványtervezés, csillogó és egyben bűzös világába, ismerkedjünk meg a legújabb, kozmetikázó, leplező, csinosító és plasztikázó módszerekkel!

A kifutók világa

Töltsük meg élettel a látványtervet! Mehet rá kecses modellalkat (hátha valaki erre bukik), de ne hagyjuk ki a rapper fiúkat sem, mert ők a menők.

Alakokkal megtölteni a látványtervet nem nagy csalás, láthatjuk, hogyan néz ki a ház, ha megtelik emberekkel, ezt mindenki a maga ízlése és a ház karaktere illetve célközönsége szerint válogatja. Akadnak akik tudják lazábban venni látványterveiket. Zoboki Gábor például operajelenetekből válogat, a Sporaarchitects építészei viszont lemezborítók közül szemezgetnek.

Burjánzó zöld

A zöld humanizál, meg egyébként is a környezettudatosság kora van, legyen minden zöld! Kezdjük a tetővel meg a falakkal, folyjék a zöld, csattanjon ki a terv az egészségtől!

Nehéz ügy. A zöld gyep és a fák tényleg jót tehetnek egy tervnek, főleg, ha ez kiforrott táj- és kertépítészeti koncepcióval párosul. De az építkezés befejeztével nem nő azonnal nyolc méter magas fa a ház elé, valamint a terv „zöld” része gyakran esik áldozatul a költséghatékonysági szempontoknak, ezért érdemes résen lenni.

Ismeretlen eredetű izék

Legyenek a terven olyan dolgok amikről nem tudni, hogy mi az! Ettől lesz a ház friss, fiatalos és sexy!

Egy nagyobb projekt esetén mindig szóba kerülnek a társművészek, valamint az ő alkotásaik, javarészt szobrokról és domborművekről van szó. Ezeknek a helye a tervezés menete során már kijelölődik, de hogy mi is kerül oda pontosan, az csak egy másik társművészeket is bevonó pályázat során dőlhet el, így ezekre a helyekre kerülnek be időnként amorf formák vagy buborékok.

A jövő

Az Orion űrhajó csodálatos kalandjai folytatódnak! A jövő új, a jövő szép, a jövő kecsegtet.

Ellenben rideg és idegen. Sejtelmes égbolt, párás levegő, domináns fehér szín, futurisztikus autók. Az ilyen tervek általában távolságtartóak, nem is igazán találják meg a közös hangot a befogadóval.

Figyelem-elterelés

Nincs mivel kitöltenie látványtervet? Vakítsa el a nézők szemét fénysugárral, vagy fröcsköljön bele vizet!

Sok dolog zavarhat meg minket, hogy ne tudjunk figyelni érdemben a látványtervre és a ház valós mondandójára. Ez lehet egy apróbb részlet, madarak raja az égen, esetleg hangsúlyos felhők, csillanás, de lehet valami drasztikusabb megoldás is. Finta József a diszkó-fényáradat mellett döntött, míg Erick van Egeraat a vízesést választotta. Ha ilyet látunk, biztosak lehetünk benne, ezek azok a megoldások, amelyek sosem fognak megvalósulni. Csupán szemkápráztatás céljául szolgálnak.

Armageddon

És végül el jő a végítélet a látványtervek számára is, avagy vegyen lakást egy katasztrófa sújtotta házban!

Vannak látványtervek, amelyek szembemennek a hagyományos meg-akar-hatni taktika eszközeivel, és inkább sokkolják a nézőt. Az eredmény búskomor képek és figyelem elterelő villanások, lángoló égbolt, miegymás.

Hiányos környezet

Ami nincs az nem fáj, nem bántja a szemet! Csúnya a környezet? Felejtse el! Radírozzon le fákat, tegyen áttetszővé házakat!

Általános, hogy a környezet a látványterveken stilizálva jelenik meg: Ez teljesen érthető, ha én azt akarom, hogy az én házamon legyen a hangsúly, akkor nem modellezem meg az egész várost, ahova a ház készül, az csak elvonná a figyelmet. De vannak bizonyos húzások, amelyek úgy próbálják igazolni a tervet, hogy merőben új környezetet ábrázolnak. Eltűnő házak, nem létező épületsarkak. Zoboki Gábor szerint a Blaha Lujza tér kopár és kihalt, Turányi Gábor szerint pedig a budai Bercsényi utca és Váli utca sarkán ház helyett fa van. Kinek mi tetszik.

A visszatérő egyén

Bemutatom önöknek Látványtervi Ödönt! Ödön nagyon hűséges típus, szeret olvasni, és szívesen nézelődik jobbra, illetve balra.

Minden program rendelkezik egy adott készlettel. Vannak benne padok, székek, fák és természetesen emberek is. Ülő ember, álló ember, cipőfűző ember. Ebből lehet válogatni a látványtervekhez abban az esetben, ha az építész nem kíván saját képekkel dolgozni. Könnyedén megeshet hát, hogy ugyanazok az alakok feltűnhetnek egészen különböző látványterveken.

Ciki a korlát

Ne kapaszkodjon! Élvezze ahogy átjárja testét az építészeti koncepció és a korlát nélküli lépcső adta szabadság!

Ahogy a bevezetőben is említettem az építészeti látványtervnek nem kell teljes körűen informálni a nézőt. Vannak olyan részletei a tervnek, aminek kidolgozására, csak a folyamat végén kerül sor, elvégre az építész is a nagyobb léptéktől halad a kisebb felé. Mindemellett figyelni kell arra, hogyha esetleg a tervnek koncepciója például a járható tető, akkor felmerül a kérdés, helyes-e a korlátok lehagyása a látványtervekről, hiszen az a háznak szerves része lesz.

Mindezek ellenére nem kell azt feltételeznünk, hogy építészeink feltett szándéka közönségük félrevezetése, sőt. Ezek olyan apróságok, amiken inkább csak vidulni érdemes, ha felfedezi őket az ember, esetleg szentségelni, abban az esetben, ha egy-egy ilyen beavatkozás ront az értelmezhetőségen. Jó szórakozást!